A Nap sugarai hozzájárulnak ahhoz, hogy fennmaradjon az élet a Földön. Mi emberek sem tudunk napfény nélkül létezni. A szemünkbe behatoló fény optikai tartománya a látóidegeken keresztül lehetővé teszi a látást, energetikai tartománya aktiválja az anyagcserét, hormonrendszerünk mirigyeit, szabályozza a vérnyomást, fokozza a méregtelenítő folyamatokat, elősegíti a D vitamin képződését.

Napozzunk ésszerűen!

A napból kiáramló sugárzás különböző hullámhosszúságban érkezik a Föld felé:

UV-A (400-320 nanométer), UV-B (320-290 nanométer), UV-C (290-100 nanométer), ez utóbbi elvileg nem éri el a Föld felszínét. Az UV sugarakkal bőrünk találkozik először.

Tekintsük át, hogy mi határozza meg bőrünk alapszínét, milyen hasznos élettani folyamatok játszódnak le a bőrben, hogyan reagál az UV sugárzásra.

A bőr színe normális élettani állapotban több tényezőtől függ:

  • A hám bazális rétegében termelődő festékanyag mennyiségétől.
  • A külső szarurétegben felhalmozódó, zsírban oldott, sárga színű karotintól.
  • A bőr középső rétegében, az irhában található felszínes erek hemoglobin tartalmától.

A bőr természetes színét adó festékanyagot, a melanint a hámsejtek között elszórtan elhelyezkedő melanocyták termelik, amik a melanoszóma nevű sejtszervecskékben raktározódnak el. A melanocyták hosszú plazmanyúlványokat bocsátanak ki, amik behatolnak a hámsejtekbe, így közvetítve a bőrfestéket.  A melanocyták száma nagyjából mindenkinél azonos, de az egyes rasszokban más-más mennyiségű pigmentet termelnek, ezért különbözik az emberek bőrszíne. Egy melanocyta 30-40 környező bőrsejtet lát el melaninnal. A bőrszínt nem a melanocyták sűrűsége, hanem az aktivitásuk, tehát pigment termelésük határozza meg. Sötét bőrűekben a melanoszómák nagyobbak, s egyenként kerülnek át a hámsejtekbe, ahol lassabban bomlanak le. Világos bőrűekben a melanoszómák kisebbek, és fürtszerű csoportokban kerülnek át a hámsejtekbe, ahol lebomlásuk gyorsabb.

A melanin termelés legjobb ingere a napfény 290-320 nm-es (UV-B) tartománya. Az azonnali lebarnulást a meglevő melanin fény általi oxidációja és a sejtmagok köré tömörülése okozza.  Rendszeres napozás során fokozódik a pigmentsejtek melanintermelése, amely a tartósabb barnaságért felelős. A mélyebb rétegekben a melanin a hámsejtekben apró szemcsékben raktározódik, a szarurétegben viszont már egyenletesen terül szét, ebből adódik a bőr egyenletes barnasága.

Mi a szerepe ennek a biokémiai folyamatnak?

A napsugárzás természetes hatás, amire a szervezetünk természetes formában, megfelelő élettani folyamatokkal reagál.

A melaninszemcsék UV-fény hatására a bőr sejtmagja köré rendeződnek sapkaszerűen, ezáltal védve a bőr sejtjeit a sugárzástól. A melanin hatékonyan nyeli el a fényt, így képes megóvni a sejtek DNS-ét, vagyis genetikai állományát. A melanin tehát kulcsfontosságú szerepet játszik a bőr ultraibolya és infravörös sugarakkal szembeni védelmében.

Egy másik funkciója, a szervezet hőséggel szembeni védelme, különösen nagy hatékonyságú a fekete bőrtípusba tartozó emberek szervezetében. A melanin az erősen pigmentált bőrben a látható fény, valamint az infravörös sugarak szinte teljes mennyiségét képes felvenni, majd a napsugárzás közvetítette hőt közvetlenül visszasugározni a környezetbe. Az emberi szervezet egyensúlyának fenntartása és védelme szempontjából a zavartalan melanin-szintézisnek óriási a szerepe.

A szemben, a szivárványhártyában található melanin a retinát védi az UV-fény és a magas energiájú normál fény ellen. A kék, zöld, szürke szemű emberekben ez a védelem kevésbé hatékony, mint a barna szeműekben.

Hogyan tudjuk még hatékonyabban felhasználni a nap jótékony és kiküszöbölni káros hatásait?

Ahogy már szó volt róla, a bőr színét a béta-karotin sárgás színű festékanyag is meghatározza, ami a bőr hámrétegében rakódik le. Ennek szerepe nem csupán a káros anyagok közömbösítése, hanem egyfajta fizikai szűrőként védi a bőrt az UV-sugárzással szemben, valamint elősegíti a szép, egyenletes barnulást is. Ennek érdekében érdemes bőrünket ezzel a belső védelemmel előkészíteni, vagyis A-elővitaminban (retinol) és béta-karotinban gazdag élelmiszereket fogyasztani. A retinol állati eredetű élelmiszerekben fordul elő: hal, máj, tojássárgája, belsőségek, míg a béta-karotin elsősorban növényi eredetű élelmiszerekben található meg: sárgarépa, sütőtök, spenót, petrezselyemzöld, alga, homoktövis, goji, fejes saláta, cékla, sárgadinnye, sárgabarack, meggy, kelbimbó, paradicsom, spárga, zöldborsó, minden erősen sárga, piros, zöld táplálék-növény.

A tirozináz nevű réztartalmú enzim a tirozin nevű aminosavakat alakítja át dopakinonná, amely a bőr barna festék előanyaga, nélküle nem termelődik a szervezetben melanin. Természetes réz források: spárga, cseresznye, olajos magvak, csalán, szilva, kakaó, bab, búza, petrezselyem, máj.

Említést kell tennünk az UV-B és az UV-A sugárzás közötti különbségről is

A napfény mindkettőt tartalmazza, eltérő hullámhosszuk következtében másként hatnak az emberi szervezetre. A D-vitamin az UV-B sugaraknak kitett bőrben keletkezik, míg az UV-A csökkenti a D-vitamin szintjét. Ez a mechanizmus segít kiegyensúlyozni a bőrben keletkező D-vitamin mennyiségét a kültéri napozás esetében.

A Földre jutó UV sugárzás hatással van a bőrünkre is

Az UV-A a sugárzás mintegy 90%-át teszi ki, hosszabb hullámhossz révén könnyebben áthatol a bolygó atmoszféráján és az ablaküvegen is. Az üveg megszűri az UV-B sugárzás nagy részét, de az UV-A-t csupán minimális mértékben. Gyakran éri a bőrünket napfény ablakon keresztül, ilyenkor csak önmagában az UV-A ér el hozzánk, amely a bőr mélyebb rétegeibe jutva, oxidatív hatása révén elősegíti a bőr öregedését, roncsolja a kollagén és elasztikus rostokat, különféle bőrelváltozásokat okoz.

Az UV-B a sugárzásnak csupán 4-5%-át teszi ki, a felső rétegben bőrpírt, gyulladást okozhat, a túlzott mértékű napozás rákkeltő hatású, a napégésért is felelőssé tehető, gyengíti az immunrendszert.

Miért ne tisztálkodjunk rögtön napozás után?

A D3-vitamin zsírban oldódó szteroid hormon. Amikor a bőrt ultraibolya sugárzás éri, az egyfajta koleszterinszármazékot alakít át D3-vitaminná. A bőrben keletkező vitaminnak azonban a vérkeringéssel el kell jutnia a megfelelő szervekhez annak érdekében, hogy megfelelően kifejtse a hatását. A legutóbbi kutatások tükrében akár 48 órára is szüksége lehet a szervezetünknek ahhoz, hogy felszívódjon a bőrben termelődött összes D-vitamin. Ezért tanácsos kerülni napozás után a szappanos, tusfürdős zuhanyzást legalább két napig, csupán tiszta vízzel zuhanyozzunk, a hajlatokat, nemi szervek környékét mossuk meg természetes alapanyagokból készült tisztálkodó szerrel.

Mi a helyzet a csecsemők, kisgyermekek bőrével?

A csecsemők, kisgyermekek bőre még éretlen, vastagsága körülbelül egy ötöde a felnőttekéhez képest, áteresztő képessége nagyobb, mert a bőrsejtek még nem kapcsolódnak szorosan egymáshoz. A melanin termelődése kialakulatlan, lassabb, tehát védtelen a napsugarakkal szemben. A gyermekkori napkárosodások szoros összefüggésben vannak a felnőttkori bőrelváltozásokkal!

Hogyan lehet a babákat napoztatni? Pár perces, reggeli vagy késő délutáni napfürdő elegendő, más időszakokban, árnyékban, vékony pléddel, textillel letakarva, fedett teraszon, nyitott ablak mellett lehet levegőztetni a kicsiket. Csecsemőt tilos közvetlen napfénynek kitenni!

A felhő, ruha, napernyő sem nyújt tökéletes védelmet, 11-16 óra között kánikulában lehetőleg ne vigyük a gyermeket napra. Minden esetben, még ha vízben fürdik is adjunk rá árnyékolós sapkát, világos pamut ruhát.

Vegyük figyelembe, hogy a víz, hó, homok, beton visszaveri a napsugarakat, ilyen helyeken fokozottan védjük gyermekünket és magunkat is!

Mit mondhatunk a naptejekről, fényvédő krémekről, amik arra hivatottak, hogy védelmet nyújtsanak a bőrnek napozás során?

Két fajta UV védelmet alkalmaznak a kozmetikumokban, az egyik a kémiai, a másik a fizikai fényvédők.

A kémiai fényvédők úgy hatnak, hogy elnyelik a beeső fénysugarakat, majd a bőrben elbomlanak. Az elnyelt energiát a molekula alacsonyabb energiájú fotonok formájában kibocsájtja és/vagy reakcióba lép környező más molekulákkal. Mivel ezek a molekulák oldott állapotban vannak jelen az ilyen hatóanyagot tartalmazó készítményekben, ezért nagyobb mértékben tudnak a bőrön keresztül felszívódni, ami miatt sajnos bekerülhetnek a véráramba. A legújabb vizsgálatok szerint átjutnak az agy-ér gáton és a placentán is.

Ezekben a napozószerekben számtalan más vegyület is megtalálható, rengeteg vegyület kombináció jöhet létre a sok bőrre kerülő szintetikus anyag között, amik UV hatásra kiszámíthatatlan reakcióba lépnek a szervezettel, de helyileg is okozhatnak azonnali bőrirritációt.

Ráadásul ezek az anyagok nem csak közvetlenül, hanem közvetve is veszélyt jelenthetnek, mivel fürdőzés közben a bőrről lemosódva, valamint a szennyvízzel a természetes vizekbe kerülve idővel a fogyasztásra kerülő halakban is felhalmozódhatnak.

Mindenképpen fenntartásokkal kell kezelni ezt a módszert, mert sajnos sok esetben később derül fény a kozmetikai vegyszerek káros hatásaira, jobb, ha elővigyázatosan elkerüljük!

Milyen néven találkozhatunk kémiai fényvédőkkel a termékekben?

  • 3-Benzylidencamphor
  • 4-Methyl-Benzylidencamphor (4-MBC vagy MBC)
  • Bis-Ethylhexyloxyphenol Methoxyphenyl Triazine (bemotrizinol vagy Tinosorb S)
  • Butyl Methoxydibenzoylmethane (avobenzone)
  • Benzophenone-1, Benzophenone-2, Benzophenone-3 (oxybenzon)
  • Drometrizole Trisiloxane
  • Ethylhexyl Triazone
  • Homosalate (Homomenthyl-salicylat vagy HMS)
  • Octyl (Ethylhexyl) Methoxycinnamate (OMC)
  • Octyl-Dimethyl-Para-Amino-Benzoic -Acid (OD-PABA)
  • Octorylene
  • Phenylbenzimidazole Sulfonic Acid (ensulizole)
  • Sodium Phenylbenzimidazole Sulfonate
  • Oxybenzone, octinoxate: ezek segítik a káros anyagok felszívódását, de önmaguk is súlyos allergének

A napozószerek másik csoportja fizikai fényvédő szereket tartalmaz, melyek nevükből adódóan nem szívódnak fel, a bőr felületén maradnak, visszaverik a fénysugarakat a bőr felszínéről, így blokkolva az UV-A és UV-B sugarak nagy részét. (Ilyen a Kaviczky fénylő napvédelem krém is)

Ilyen például a titan-dioxid (titanium-dioxid), cink-oxid, iron-oxid, silica, aranypor, alumina (nem összetévesztendő az aluminium sókkal!), amik széles spektrumú UV védelmet biztosítanak, csökkentik az UV-A sugárzás által indukált szabadgyökök termelését a bőr mélyebb rétegeiben. Nem okoznak allergiát, nem irritálják a bőrt, nem tömítik el a pórusokat.

Minél apróbb a szemcsék mérete, annál egyenletesebben fedik be a bőrfelszínt és kevésbé képeznek fehér réteget a bőrön. A nano méretű szemcsék vizsgálata folyamatban van, hogy vajon milyen mértékben kerülnek be a mélyebb rétegekbe és a véráramba. A legújabb kutatások kimutatták, hogy átjutnak az agy-ér gáton, illetve a placentán, az UV-A sugárzás hatására gyorsítja a programozott sejthalált.

A természetes növényi zsíroknak, olajoknak, vajaknak minimális a fényvédő tulajdonságuk, de táplálják, nyugtatják, ápolják, hidratálják a bőrt.

Házilag is készíthető fényvédő természetes alapanyagokból

A készen kapható fényvédők helyett használhatunk házilag könnyen összeállítható napozó kozmetikumot.

Ezek főbb összetevői:

  • Bőrtápláló olajok: jojoba olaj, mandula olaj, kókuszolaj, sheavaj, kakaóvaj, szezám olaj, körömvirág olaj, búzacsíra olaj, sárgarépamag olaj
  • Antioxidáns tulajdonságú természetes anyagok, amik semlegesítik a káros szabad-gyököket, gyulladáscsökkentő tulajdonságúak: E vitamin, aloé, propolisz, zöldtea kivonat
  • 20% fizikai fényvédő por

Olajok, amiket NE használjunk napozáshoz, mert fényérzékenyítőek lehetnek:

Vadrózsa olaj, ligetszépe olaj, gránátalma magolaj, avokádó olaj, argánolaj, makadámia dió olaj, sárgabarackmag olaj, szőlőmag olaj, sáfrányos szeklice olaj, orbáncfű olaj.

Meg kell említeni még az illóolajokat, amikkel napozás során óvatosan bánjunk, mert fényérzékenyítőek lehetnek:

  • Citrom (Citrus limon)
  • Mandarin levél  vagy mandarin petitgrain (Citrus reticulata)
  • Bergamot (Citrus bergamia)
  • Grapefruit (Citrus x paradisi)
  • Keserű narancs (Citrus aurantium var. amara)
  • Lime (Citrus aurantifolia)
  • Édes narancs (Citrus sinensis)
  • Orvosi angyalgyökér (Angelica archangelica)
  • Fűszerkömény (Carum carvi)
  • Római kömény (Cuminum cyminum)
  • Verbéna (Aloysia triphylla)
  • Orvosi lestyán (Levisticum officinale)
  • Combava levél vagy petitgrain (Citrus hystrix)
  • Petrezselyem levél (Petroselinum crispum)

Hogyan napozzunk?

A fokozatosság elve ebben az esetben is érvényes, tehát kora tavasztól érdemes lassan hozzászoktatni bőrünket a naphoz, hogy megfelelő melanin termeléssel tudjon reagálni. Annak semmi értelme, hogy fehér bőrrel elmenjünk a tengerpartra nyaralni, mert annak szinte minden esetben súlyos leégés a következménye, amitől sérülnek a bőr sejtjei és káros biokémiai folyamatok indulhatnak el.

Érdemes szabadba indulás előtt bekenni magunkat, hogy a fényvédők ki tudják fejteni hatásukat. Fürdés után újra kell kenni, mivel a vízben lemosódnak.

A napozás szabályait tartsuk be, tehát figyelni kell az UV sugárzás erősségét, és ettől tegyük függővé, hogy mikor mennyi ideig tartózkodunk a napon.

Összegzésképpen elmondható, hogy a napsugárzás létfontosságú, a bőrünk felkészült arra, hogy ésszerűen napon tartózkodva csak a jótékony hatások érvényesüljenek, és megfelelő, természetes fényvédőket alkalmazva élvezhetjük a nyári napos órákat.

Szép nyarat kívánok mindenkinek!