Mi tulajdonképpen az élet lényege, értelme?

    Hogy jól érezzük magunkat!
    Ebbe beletartozik, hogy a lehető legtovább egészségesek maradjunk, harmóniában legyünk önmagunkkal, szeretetteljes kapcsolatokat ápoljunk másokkal, a világból áradó pozitív impulzusokra koncentráljunk.

    Ha most az ugrott be, hogy ez szépen hangzik, csak éppen nehezen, illetve egyáltalán nem valósítható meg az életedben, akkor mindenképpen olvass tovább, segítségedre lesznek az alábbi gondolatok.

    A legfőbb akadályozó tényező, hogy életünk során a kezdetektől rengeteg blokk és gát alakul ki bennünk, ami tulajdonképpen az energia szabad áramlásának megszakadása, ami megbontja az egyensúlyt és a harmonikus működést. Lehet nem is tudjuk pontosan meghatározni miért, de nem érezzük jól magunkat.

    Hogyan alakulnak ki a kezdeti blokkok?

    Gyermekkorban kisebb-nagyobb lelki vagy testi trauma hatására a túlélés érdekében önkéntelen megkeményedünk, összehúzódunk, félünk. Az lenne ideális, ha a veszély elmúltával ez az állapot enyhülne, majd elmúlna. De a legtöbb esetben nem ez történik. Önvédelemből benne tartjuk magunkat ebben az állapotban, mivel így tartjuk biztonságosnak, ezért ragaszkodunk is hozzá. Később már észre sem vesszük a blokkjainkat, annyira megszoktuk őket, illetve bekerülnek a tudatalattinkba. Nagyon sokan úgy élnek, hogy belül állandó készültségben vannak, arra várva, hogy mikor érkezik egy következő sérelem, támadás, ami ellen védekezni kell.

    Milyen tényezők alakítják ki a felnőttkori blokkokat és mit tehetünk ellenük?

    Felnőttkori blokkok kialakulásához vezet, ha túl sokat foglalkozunk a külvilágból érkező pesszimista hírekkel, katasztrófákkal, mások romboló véleményével, képtelenek vagyunk ellazulni és feltölteni magunkat, szinte félni kezdünk a világtól. Amint ezt vesszük észre magunkon távolodjunk el a hírektől, kommentek olvasásától, inkább foglalkozzunk építő és örömteli dolgokkal.

    Van olyan, aki állandóan befelé fordul, folyamatosan agyal a problémákon, ami által kimerül.
    Ilyenkor kell tudatosan elfoglalni magunkat, elterelni a figyelmünket, társaságba , kirándulni, szórakozni járni, könyvet olvasni, filmet nézni, tanulni valamit.

    Elakadás olyan esetben is kialakulhat, amikor elhallgattatjuk az első megérzést, a belső hangot, ami figyelmeztet bennünket. Ilyen lehet például, ha már az első randin is gyanús valami. Vagy megtörténik egy párkapcsolatban az első hazugság, netán az első pofon. Miért kellene ilyen kapcsolatban tovább maradni? Sok esetben félünk az egyedülléttől, a másik reakciójától, pedig az elején még könnyű változtatni.
    Vagy miért keseríti meg sokak életét a rossz munkakörülmény? Miért nem tanulnak új szakmát vagy pályáznak új állásokra? Mert félnek, hogy nem lesz pénzük, túl fiatalok, túl öregek, nem fognak megfelelni az elvárásoknak…

    Minden ragaszkodás, makacs álláspont kialakít egy blokkot, ami betegséghez vezethet. Mikhez ragaszkodhatunk? Negatív érzelem, aggodalmak, bizonyos elvek, irányzatok, berögzült életmód és táplálkozás. Ezzel szemben minél inkább képessé válunk a rugalmasságra, lazaságra, mozgásra, áramlásra, annál közelebb kerülünk a testi-lelki jól-léthez.

    A felnőttkori blokkok feloldásának egyik módszere ha megkeressük a „nem vagyok jól” érzés igazi okát és változtatunk. Ez lehet a negatív gondolataink elterelése, élethelyzet áttervezése, egészségesebb életmód bevezetése akár.

    Az öröm: kulcs az egészségünkhöz, a fájdalom és félelem: betegséghez vezet.

    Művészi módon vagyunk képesek az örömből fájdalmat kreálni, leblokkoljuk azokat a területeket, ahol a legnagyobb örömök érhetnek bennünket. Mik lehetnének ezek? Mozgás, szexualitás, tánc, zene, mosoly, kacagás, közös játék, barátokkal való együttlét…

    E helyett mit csinálnak legtöbben? Panaszkodnak a jelenre, aggódnak a jövő miatt, keseregnek a múlton. A mostban soha nincs félelem, az csak a jövőben létezik, a jövő pedig még nincs itt, tehát mitől félünk? A félelmek legnagyobb része soha nem következik be. Lehet, hogy először tudatosan kell erre figyelnünk, de előbb-utóbb természetessé válik a jó és örömteli dolgokra való összpontosítás.

    Ha a test jelez…

    Általában a test, mint igazságmondó jelzi először, hogy valami nincs rendben velünk, ezt hívjuk pszichoszomatikának. A test figyelmeztetéseit komolyan kell venni és tiszta elmével átgondolni, hogy mi nem tetszik neki. Talán olyan munkahelyen vagyunk, olyan párkapcsolatban élünk, olyanok az életkörülményeink, amikben nem érezzük jól magunkat. Egy ideig be lehet csapni saját magunkat, kifogásokat gyártani a változtatás ellen, de hosszú távon felesleges és káros.

    Meddig vagyunk hajlandóak szenvedni egy számunkra rossz élethelyzetben? Hónapokig? Évekig? Évtizedekig? Egész életünkben?

    Csak te magad vagy felelős az életedért és csak te tudod a változást megtenni!

    Az már jó jel, ha érezzük, hogy mást szeretnénk, vágyunk a változásra és hajlandóak is vagyunk változtatni. Hiszen ha minden ugyanúgy marad, vagy ellenállunk, akkor a helyzet stagnál vagy rosszabbodik. Mindig kell a változás, hiszen így haladunk előre és leszünk egyre jobban, de nem mindegy milyen módszerrel és milyen áron történik meg.

    Az igazi változás csak egyféle módon következhet be! Nézzük hogyan…

    A pozitív változás módszere

    Változás, változtatás útján tudjuk jobbá, élvezetessé tenni az életünket, amennyiben nem vagyunk teljes mértékben megelégedve vele.

    Ami viszont nagyon fontos, hogy nem fájdalmasan, küzdelmekkel kellene változnunk. Gondoljunk bele, hogy milyen sokan sanyargatják magukat különböző szigorú diétákkal, kimerítő fitness programokkal, ráerőltetik magukat olyan viselkedés- és gondolkodási mintákra, amik egyáltalán nem állnak közel hozzájuk. Mi az eredmény? Elkeseredés, sikertelenség, önbizalomvesztés, állandó útkeresés, fellázadás, beletörődés…

    A pozitív változás akkor történik meg, amikor azzá válunk, amik eredetileg vagyunk és nem akkor, amikor azt keressük, amik nem vagyunk.

    Azt tegyük, olyan programokra járjunk, olyan kezeléseket vegyünk igénybe, amiben örömünket leljük, élvezetes, kellemes, idegrendszerre nyugtató hatással van, feltölt, vidámak és erősek leszünk tőle.

    Teljesen természetes, hogy a testi-lelki változásunkhoz segítséget is kérhetünk. Mire érdemes odafigyelni ebben az esetben?

    Hogyan oldódhatnak fel a blokkjaink mások közreműködésével? Kizárólag gyengédséggel!

    A legmélyebb blokkok is felszabadíthatóak finoman, trauma nélkül. A valódi gyógyulás csak a szereteten keresztül valósulhat meg. Az idegrendszer sokkal szívesebben válaszol pozitívan a kellemes érzésekre, mint a fájdalomra. Ez az érzés meg tudja gyógyítani azokat a területeket, amik a fájdalom miatt blokkolt állapotban vannak.

    Az erőltetés mindig ellenállást szül. Minden nyomás ellenállást vált ki. Minden erő ellenerőt.

    Gondoljunk egy olyan masszázsra, amikor fájdalmat élünk át, ilyenkor a testünk megfeszül, ösztönösen védekezik. Vagy egy durva lelki terápia során is teljesen magunkba zárkózhatunk. Ha ellenben semmi nem fenyeget minket, akkor megnyílunk és befogadóvá válunk. Még a legapróbb szeretetteljes, szelíd impulzusra is maximálisan reagál a test és a lélek is.

    A gyengéd módszerek lényege, hogy nem akarja megváltoztatni a dolgokat, főleg nem drasztikusan, erőszakosan.

    A blokkok zárt ajtók, amikre nincs szükségünk, kivéve akkor, ha valamit még el akarunk rejteni, nem vagyunk felkészülve az oldására. És nincs olyan erőszakos módszer, ami megszabadíthatna minket. A makacs, hosszú idő óta fennálló blokkok nem fognak reagálni semmilyen erőszakos terápiára. Kizárólag ennek ellentéte, a szeretettel végzett, szelíd, gyengéd módszerek segíthetnek, amikor olyan szintű biztonságban érezzük magunkat, hogy bátran el tudjuk engedni a belső feszültségeket. Nem lehet előre megmondani, hogy kinek mennyi időre, hány kezelésre van szüksége. Az a legjobb tanács, hogy figyeljünk magunkat, amíg jó érzéssel tölt el, érezzük a folyamatos javulást, addig biztosan pozitív a hatás.

    A test blokkjait sokszor rossznak ítélik meg és minden áron ki akarják űzni, de nem fog sikerülni, főleg nem hosszútávra. A blokk semleges, önmagában nem rossz és nem jó. Nem az a cél, hogy mint egy elromlott eszközt átadjuk testünket javításra valakinek. Ehelyett figyeljünk a testünk jelzéseire, érzelmeinkre, álljunk a saját lábunkra, legyünk tudatosak és az öngyógyítás bekövetkezik.

    Nem kell közvetlenül ismerni a blokk eredetét, helyét ahhoz, hogy egy kezelés sikeres legyen. Hiszen egy holisztikus szelíd gyógymód kihat minden porcikánkra, szétárad a test egészében, serkentőleg hat minden szervünkre, sejtünkre.

    Egy példával illusztrálva, egy reflexológiai talpmasszázs bár a lábfejen történik, mégis kihat a test többi részére a meridián és idegpályákon keresztül. Vagy a Holistic Pulsing, ami teljes nyugalmat, testi-lelki békét nyújt, ami a kezelés után is érezhető.

    Tisztában kell lenni azzal is, hogy amint a kezelés hatására elkezdődik a változás, ez egyeseknél az ismeretlentől való félelemmel párosul. Amint nyitnak, egyben zárnak is. Nincs ezzel semmi gond, minél többször megtörténik a nyitás, annál bátrabban tudnak majd ebben az állapotban maradni. Itt is érvényes, hogy nem szabad erőltetni semmit.

    Sokan ragaszkodnak a problémájukhoz, ennek több oka lehet, de ne próbáljunk meg erőnek erejével valakit megszabadítani ezektől. Meg kell várni, amíg az illető rájön, hogy a probléma addig tart, amíg ő maga eldönti, hogy elengedi. Mit jelent elengedni? Másképp gondolkodni róla.

    A legtöbb holisztikus kezelési módnál az érintésé a főszerep. Ez semmiképpen nem lehet tolakodó, fájdalmas, erőszakos. Ezzel ellentétben kellemes, megnyugtató kell legyen. A szeretetteljes érintés átalakítja a traumatikus élmények minőségét, enyhíti a félelmet. Bárhol, ahol a terapeuta erőfeszítést alkalmaz, a kezelt személy tudat alatt átviszi a feszültséget arról a területről egy másikra. Tehát nem oldottunk meg semmit.

    Mi a gyengédség hatalma?

    Minél kevesebb erőt alkalmazunk, annál többet érünk el. Nem kényszeríti a blokkokat feloldásra, nem mondja meg milyennek kellene lenniük, egyszerűen elfogadja azok jelenlétét, csak ott van vele. És a csoda ilyenkor történik… Mint, amikor a kemény jeget a napfény melege szép lassan megolvasztja, míg végül lágy vízzé szelídül.

    Honnan tudjuk, hogy oldódnak a blokkok?

    Onnan, hogy egy-egy területen jobban érezzük magunkat testileg-lelkileg. Ahogy már szó volt róla, nem szükséges mindent pontosan beazonosítani, mert egyrészt lehetetlen, hiszen nem is emlékezhetünk minden blokk keletkezésére, másrészt szükségtelen az állandó analizálás. Sejtjeink képesek arra, hogy a magukba zárt traumákat elengedjék akár emlékszünk ezekre, akár nem. Nem is kell újra átélni a traumát ahhoz, hogy feloldódjon. Örüljünk annak, hogy a traumát túléltük és gondoskodtunk róla, hogy ne akadályozzon túlságosan a továbbiakban. Az emlékezésnél fontosabb a testi és érzelmi jelzéseket megfigyelni magunkon.

    Azt is tudnunk kell, hogy nem létezik probléma nélküli ember. Ennek elfogadása is jelentős könnyebbséget okoz, ha nem rágódunk folyton a megoldandó gondokon, hanem arra koncentrálunk, ami már jobb lett, amiben sikert értünk el. Szeressük, tápláljuk, kényeztessük, örömmel tekintsünk a testünkre, és becsüljük nagyra, mert ő hordoz minket ezen a földön! Testünk a tudtunkon kívül mindig az egészség felé törekszik, ezt nagyban tudjuk támogatni megfelelő életmóddal és táplálkozással, szelíd gyógymódokkal.

    Meg kell említeni egy nagyon fontos dolgot. Nem kellene megvárni, amíg az életünk előre haladtával egyre több probléma, komoly blokkok alakulnak ki, hiszen a szelíd gyógymódok megelőzésre is használhatók.

    Nem létezik gyógyítás!

    Eddig megtudhattad, hogyan alakulnak ki a blokkok, és miért fontos a létezésük, majd arról a nagyon fontos tényezőről volt szó, hogy kizárólag a gyengéd, szelíd gyógymódok képesek pozitív változást előidézni.

    Mire figyeljünk, amikor felkeressük a különböző szakembereket, segítőket, tanítókat, gyógyítókat?

    Téved, aki azt gondolja, hogy csak kiváltságosaknak adatik meg a gyógyítás képessége. Igazából senki és mindenki gyógyító. Hogy értsük ezt?

    Úgy, hogy csak öngyógyítás létezik, amire mindenki képes.

    Másokat nem tudunk gyógyítani, csak hozzásegíthetjük őket ahhoz az állapothoz, amikor a saját öngyógyító rendszerük beindul, fokozódik a működése.

    Sose essünk olyan tévhitekbe, hogy akadémiai tudás, állandó továbbképzés, különleges képességek kellenek ahhoz, hogy önmagunknak és másoknak jót tehessünk. Mindannyiunkban benne van a képesség, a tudás, hogy képesek legyünk magunkon és másokon segíteni. Gondolj bele abba, hogy csak rajtad múlik hogyan táplálkozol, ami által a szervezeted megkapja mindazt, amire igazából szüksége van az egészséges működéshez.

    Az sem szerencsés, amit a hagyományos orvoslás használ, hogy: beteg és orvos, mintha az egyik ember felsőbbrendű lenne a másiknál, ez nagy tévedés, félelemmel vagy túlzott bizalommal társulhat.

    Arra is ügyelnünk kell, hogy ne essünk át a ló túloldalára azzal, hogy elkezdünk valakihez vagy valamilyen módszerhez ragaszkodni, függővé válni. Egy jó terapeutának is figyelnie kell erre, hogy ne ragasszon magához u.n. tanítványokat és ne éreztesse azt, hogy ő a gyógyító, a nagy tanító és nélküle nem sikerülne a helyes úton járni vagy egészségesnek lenni.

    Egy terapeuta egyik legfontosabb feladata önmaga rendben tartása és szeretete. Ha nem szeretjük önmagunkat, akkor hogyan tudnánk másokat szeretni? Csak olyanokra bízzuk a testünket, akik szeretettel fordulnak önmagukhoz és hozzánk is.

    Ne akarjunk folyton megváltoztatni valakit, mert lehetetlen, csak saját magunkon tudunk változtatni. A gyógymódok nem erre valók, hanem arra, hogy rátereljék az embert a saját útjára. Nagyon fontos, hogy nem vagyunk felelősek másokért. Sőt, ha magunkra vesszük mások terheit, akkor akadályozzuk őket az előrehaladásban, fejlődésben.

    Akik igénybe veszik mások segítségét azoknak is a legnagyobb csapda, amikor átruházzák a felelősséget. Ne felejtse el senki, hogy kizárólag saját maga felelős a boldogságáért, egészségéért.

    Feltétel nélkül kell szeretnünk, akivel foglalkozunk, akivel együtt vagyunk. Mert ha bármilyen feltételt szabunk a szeretetnek, az már üzleti ügy. Miért szeretjük a gyerekünket? Ezt szülőként csak így lehet megfogalmazni: Azért, mert létezik, pont.

    A terapeuták legtöbb fejtörését az okozza, ha a pácienst úgy ítélik meg, hogy nem halad. Ez miért gond? És honnan tudjuk? A teljes elfogadás azt jelenti, hogy számomra rendben vagy akkor is, ha javulsz, de akkor is ha ellenállsz ennek.

    Sokan több tucat terápiával foglalkoznak, mert azt gondolják, hogy ha kipróbálják egy emberen az összeset, az egyik majd csak beválik. Pedig ez nagy tévedés. Ha a feltétel nélküli szeretet és az elfogadás az alap, akkor szinte teljesen mindegy, hogy mi a terápia. Természetesen most a szelíd gyógymódokról beszélünk. A lényeg a „vele lenni” és nem a „tenni vele valamit”. Sokkal hatékonyabb valakivel egyszerűen együtt lenni, törődni vele, mint elemzésekkel, bonyolult előírásokkal, következtetésekkel bombázni. És mindig tartsuk szem előtt, hogy csak olyan tanácsot fog bárki megfogadni, amit meg akar és meg tud tenni.

    Bármelyik gyógymódot is válasszuk, a szelídség és szeretet ereje, a gyengédség hatalma az, ami segíteni fog!

    Összefoglalva:

    Mindenkinek vannak problémái, blokkjai. Ne akarjuk erőszakkal megszüntetni ezeket, mert nem lehet.

    Kizárólag szelíd gyógymódokkal, gyengédséggel, feltétel nélküli szeretettel lehet pozitív változást elérni.

    Gondolkodjunk kellemes dolgokról, éljünk örömmel!