Megvásárolnál és magadra kennél egy avas szagú, penészes kozmetikumot? Biztosan nem! A gyártók, hogy ez ne fordulhasson elő lejárati időn belül, tartósítószereket tesznek a termékeikbe. A tartósítószer olyan kémiai anyag, amely kis mennyiségben a készítményhez adva minőségét megóvja, eltarthatóságát növeli. A megfogalmazásból is kiderül, hogy a tartósítóiparban elsősorban a termékre kerül a hangsúly, míg egészséged hosszú távú biztosítása a háttérben marad.

Milyen következményekkel jár mindez? Léteznek természetes megoldások? Mit érdemes tudni a tartósításról?

A kémiai tartósítószerek használata újszerűnek számított a XX. század derekán. Bevezetésükkor nem létezett semmilyen szabályozás, az emberi szervezetre, egészségre történő kihatásait alig ismerték, toxikológiai vizsgálatokat mindenki a saját elgondolása alapján végzett, kaotikus állapot alakult ki. Úgy gondolták és gondolják ma is, hogy mivel igen kis mennyiségben adagolják, így az esetleges mellékhatásokat a szervezet könnyen kompenzálni fogja. Az emberi testtel való ilyen könnyelmű bánásmód azonban helytelennek bizonyult.

Tartósítószer

Tartósítószer

Gondolj bele: az a kémiai anyag, amely egy élő, működőképes mikrobát képes elpusztítani vajon mit okoz egy annál jóval érzékenyebb emberi sejt esetén, főleg ha naponta többször is találkozik vele?

A kémiai konzerválószerek tömeges bevezetését követően eltelt egy évszázad, mi derült ki azóta?

  • Több vegyület biztonsági adatlapját átnézve megállapítható, hogy sok esetben ez a szöveg olvasható: „Ezzel az anyaggal nem végeztek kémiai biztonsági vizsgálatot” – pl. Glyoxal (Glyoxalic Acid).
  • Amivel végeztek, ott többnyire bebizonyosodott, hogy allergén, fehérjekárosító, mutagén, estenként rákkeltő. Ezek közül már az előző írásokból ismered: Triclosan, Paraben-ek, methylchloroisothiazolinone, methylisothiazolinone, Butylhydroxyanisol (BHA).
  • Bronopol/2-Bromo-2-Nitropropane-1,3-Diol, Bronidox/5-Bromo-5-Nitro-1,3-Dioxan: Biztonsági adatlapja szerint szem- és bőrizgató hatású, mérgező a vízi szervezetekre, a környezetben hosszan tartó károsodást okozhat. Ha az anyag a bőrre kerül, azonnal bő vízzel lemosandó.
  • MDGN (metildibromo-glutaronitril): alkalmazását az Európai Unió megtiltotta krémekben, ennek ellenére még mindig használható és megtalálható néhány kozmetikumban: tusfürdők, naptejek. Súlyos bőrgyulladást okoz, károsítja a belső szerveket. Babáknál- és kisgyermekeknél a legveszélyesebb ennek a vegyi anyagnak használata, mivel bőrük nagyon nagy áteresztő képességgel rendelkezik, valamint immunrendszerük sincs kifejlődve, így nehezebben tud védekezni a káros hatások ellen.

A hatóságok elvárják, hogy egy kozmetikai termék nagy biztonsággal minimum 12 hónapig eltartható legyen a felbontás után is, ezért a legkörültekintőbb gyártók is kénytelenek tartósítószer(eke)t alkalmazni!

Most azokat sorolom fel, amik kivételesen NEM károsak!

  • Benzoic Acid
  • Sorbic Acid
  • Phenoxyethanol
  • Ascorbic acid
  • Tochopheryl Acetate
  • Apple Acid
  • Ascorbyl Palmitate
  • Benzyl Salicylate
  • Benzy Alcohol
  • A természetes 100%-os illóolajok szinte mindegyike

A leggyakrabban alkalmazott tartósítószer natur és bio termékekben a: Natrium-benzoat és Potassium Sorbat.

  • A nátrium-benzoát a benzoesav nátriumsója, a nátrum-hidroxid és a benzoesav reakciója során képződik. Előfordul természetes formában számos élelmiszerben, illetve tejtermékben pl.: tejben 6 mg/kg, joghurtban 12-41 mg/kg, sajtban 40 mg/kg, burgonyában, babban, gabonafélékben 0,2 mg/kg, szójalisztben valamint dióban 1,2–11 mg/kg
  • A benzil-alkohol, benzoesav és a nátrium-, illetve káliumsói egy kategóriába tartoznak az emberi egészség szempontjából, mivel gyorsan metabolizálódnak és 24 órán belül kiürülnek a szokásos utakon. Nem halmozódnak fel a szervezetben!
  • A kálium-szorbátot többlépcsős kémiai reakcióval szorbinsavból állítják elő. A kálium-szorbát veszélytelennek számít. Az anyagot az emberi zsíranyagcsere teljes mértékben lebontja.

A tiszta növényi alapanyagból (növényi olajok, zöldség, gyümölcs- és gyógynövénykivonatok) álló kozmetikumok sajnos romlanak, mivel az élő anyag folyamatosan reakció képes. Tehát tartósításra szorulnak, ha azt akarjuk, hogy egy-két hétnél tovább elálljanak. Természetes szerek: C-vitamin, E-vitamin, tejsav, a természetes antioxidáns növényi kivonatok nagy része, 100%-os illóolajok, valamint egy különleges eljárás: a ritmizálás.

A fentiektől függetlenül előfordulhat, hogy valakinek a szervezete nem tolerálja jól a benzoesavat, szorbinsavat vagy a többi nem káros tartósítószert! Ilyenkor múló, viszkető bőrtünetek jelentkezhetnek. Ebben az esetben kerüld használatukat!

Ha azt olvasod egy terméken vagy elhangzik a reklámban, hogy: „Tartósítószert nem tartalmaz” kezdj el gyanakodni!

Ugyanis minél szintetikusabb egy kozmetikai termék, annál kevésbé romlik. Mivel a szintetikumok nem élő anyagok, tehát nem tudnak penészesedni, avasodni, erjedni, rothadni, – azaz romlani. De a szintetikus alkotók többsége egyáltalán nem tesz jót a bőrnek! Viszonylag új tartósítási mód az ionizálás, sugárkezelés, amely elpusztítja ugyan a mikroorganizmusokat, de ezzel együtt az értékes hatóanyagok is károsodnak, legtöbb esetben teljesen megsemmisülnek!

Tehát szükséges a tartósítás, de egyáltalán nem mindegy, hogy ez mivel történik! Ellenőrizd le otthoni kozmetikumaidat!

Ha ez megtörtént és semmilyen káros anyagot nem fedezel fel, akkor is figyelned kell még néhány fontos tényezőre! Az egyik a tégely, flakon anyaga, amiben tárolódik. A másik azon kozmetikumok köre, amelyek nem tartalmaznak mérgező vegyületeket, de túl sok hasznuk sincs, tehát felesleges pénzkidobás! Ezekről lesz szó a folytatásban.

Vissza a 11. részhez

Tovább a 13. részhez