Az eddigi megdöbbentő információk a natrium (sodium) – fluoridról, mesterséges élelmiszer színezékekről, fertőtlenítőként használt triclosanról már önmagukban indokolttá teszik, hogy alaposan átgondold, ezután melyik fogkrémet vásárold meg.

Van még egy olyan összetevő, ami szinte minden tisztító kozmetikumban és takarítószerben megtalálható és bizonyítottan súlyos egészségkárosító!

Ez egy olyan veszélyes összetevő, amitől habzik szánkban a fogkrém, a fürdőkádban a habfürdő, hajunkon a sampon, testünkön a tusfürdő, arcunkon a tisztító gél, kutyán a fürdető, vödörben a felmosószer, gépkocsin az autósampon, mosógépben a mosópor.

Habos kozmetikum

Habos kozmetikum

Hogyan lehetséges, hogy egy borsónyi fogkrémből, samponból bögrényi hab képződjön? Szerinted ez természetes úton, egészségre káros mellékhatások nélkül egyáltalán elérhető?

A fenti „csodát” habképző tenzidek használatával érik el. A tenzid egyik fele a zsírokhoz, másik fele a vízhez kapcsolódik, tulajdonképpen összekötő anyag közöttük. Zsírkedvelő részükkel leoldják a bőrfelszínről vagy bármely más felületről a zsírt és a szennyező anyagokat, vízkedvelő része összekapcsolódik a vízmolekulákkal, így együtt le lehet mosni. Ez jól hangzik, hiszen általuk megszabadulhatunk a szennyeződésektől.

Igen, de egyáltalán nem mindegy milyen erős a zsíroldó hatása, illetve milyen kémiai eljárásokkal állítják elő!

Hisz ne feledd, szinte mindenben megtalálható: fogkrém, habfürdő, sampon, hajbalzsam, tusfürdő, arctisztító gél, babafürdető, intim mosakodó, hajszínező, arctonik, alapozó, folyékony szappan, fürdőolaj, kutyafürdető, felmosószer, autósampon, mosópor, ipari zsíroldó, sütőtisztító, mosogatószer, fehérítő.

A kozmetikumok legnagyobb részében az alábbiak találhatóak:

  • Sodium Lauryl Sulfate (SLS)
  • Sodium Laureth Sulfate (SLES)
  • Ammonium Lauryl Sulfate (ALS)
  • Ammonium Laureth Sulfate (ALES)

Megtévesztően sok esetben csak annyi van a terméken feltüntetve, hogy természetes eredetű, kókuszból származik. Ez igaz, hiszen ez tulajdonképpen: kókusz zsíralkohol szulfát.

Az SLS egyéb megnevezései:

  • Sodium Dodecyl Sulfate
  • Sulfuric Acid, Monododecyl Ester, Sodium Salt
  • Sodium Salt Sulfuric Acid
  • Monododecyl Ester Sodium Salt Sulfuric Acid
  • A13-00356
  • Akyposal SDS
  • Aquarex ME
  • Aquarex Methyl

Miért kellene elkerülni ezt a vegyületet?

  • Nagyon erős zsíroldó tulajdonsággal rendelkezik, kíméletlenül és maradéktalanul leoldja a test felszínén található, a bőr és a szervezet első számú védelmi vonalát alkotó bőrfelszíni emulziót! Ezáltal megfosztja a bőrt saját immunrendszerétől.
  • Ezen vegyületnek köszönhető nagy részben a száraz, húzódó érzés fürdés után, a bőrallergiák nagy része, a – sajnos már csecsemőkorban is jelentkező – ekcéma. Az SLS ugyanis kivonja a bőr olaj- és nedvességtartalmát.
  • Szem- és bőrirritációt, szemkárosodást okozhat különösen kisgyermekeknél, megtámadhatja a központi idegrendszert, előidézhet depressziót, hasmenést, nehézlégzést, de súlyos esetben rákot is.
  • Károsítja a szájnyálkahártyát is, kifejezetten maró hatású szerről van szó, amelynek irritáló hatása akár 3 hétig is tarthat.
  • Nitrozaminokat is képezhet a szervezetben, amely bizonyítottan rákkeltő.
  • Az SLS gyártása során 1,4 dioxán keletkezik, ami az úgynevezett etoxilálás mellékterméke. Az etoxilálás egy gyors és olcsó ipari folyamat, amellyel lágyabbá tehetők a vegyszerek és illatszerek. Ezzel az eljárással érik el azt is, hogy egy-egy termék minél több habot képezzen. A folyamat során keletkezik tehát melléktermékként a dioxán, és mivel melléktermékről van szó, a gyártóknak nem kötelességük feltüntetni az összetevők között.
  • Az 1,4 dioxane a rákkeltő hatás mellett irritálja a bőrt, a szemet, és összefüggésbe hozták fejlődési és reproduktív rendellenességekkel, idegi és hormonális károsodásokkal.
  • David Steinman amerikai egészségügyi kutató néhány évvel ezelőtt számos kozmetikai termékről állította, hogy 1,4-dioxánt tartalmaznak – többek között népszerű samponokról, tusfürdőkről, testápolókról, de ami még megdöbbentőbb: babaápolási termékekről is. Ezután több gyártó ellen is jogi eljárás indult a fogyasztók mérgezésének vádjával – a termékek kétharmada tartalmazott ugyanis 1,4-dioxánt, a gyermekeknek szánt tusfürdők háromnegyedéből kimutatták!

Sajnos megállapítható, hogy egy mosópor és egy babafürdető fő összetevőiben nincs sok különbség, hiszen mosóaktív, habképző anyaguk általában ugyanaz az agresszív zsíroldó vegyület. A különbség annyi, hogy a kozmetikumokba a reklám és az eladhatóság kedvéért elenyésző mennyiségű növényi hatóanyagot kevernek, valamint más a dobozuk, színük és az illatuk.

Mivel nagyon sok kozmetikum, tisztálkodó szer második összetevője a víz után, ez arra utal, hogy nagy koncentrációban van jelen! Vannak cégek, akik azzal reklámozzák a termékeiket, hogy nagyon gazdaságos, sokáig elég, csak egy csepp kell belőle. Ez pont azért van, mert hatalmas mennyiségű habzó anyagot tartalmaznak, ezáltal sokkal mérgezőbbek is!

Jó hír, hogy vannak olyan habképző anyagok, amik ártalmatlanok, bőrbarát és kímélő tenzidek:

  • Lauryl Glucoside
  • Sodium Cocoyl Glutamate
  • Sodium Cocoamphoacetate
  • Lauryl Glucose Carboxilate
  • Coco Glucoside
  • Disodium Cocoyl Glutamate

Megnyugtató, hogy léteznek hatékonyan tisztító, de káros mellékhatásoktól mentes kozmetikumok is. Legközelebb a szappanok világába kalauzollak el, de ezek közül sem mindegy melyiket választod!

Vissza a 3. részhez

Tovább az 5. részhez