A kozmetika sem mai tudomány. Érdemes végigkövetni röviden hogyan változtak a test- és szépségápolási szokások és milyen szemlélet uralja a mai kozmetikai ipart!

A végén levonhatjuk a következtetést, hogy vajon a mi érdekeinket tartják-e szem előtt azok, akik a bőr szépségét és egészségét hivatottak a termékeikkel szolgálni. Hasznunkra válik, ha a vegyipar kísérleti eredményeit juttatjuk a bőrön keresztül a testünkbe.

Egy kis kozmetikai történelem, nézzük, hogyan csinálták régen:

Az ókorban élt nők is arra törekedtek, hogy szebbek, kívánatosabbak és fiatalosak legyenek. Az akkori orvosok köteteket szenteltek a bőrápolásnak, testedzésnek és az illatoknak.

Egyiptom előkelő hölgyei fürdés után illatosított olajjal kenték testüket, Rómában az arctej bab- vagy kukoricalisztből és olívaolajból készült, Poppea, Néró felesége készítette a hagyomány szerint az első a vitaminos arcpakolást földieperből és szamártejből.

A görögök és a rómaiak ismerték és használták a fogkefét. Fogkrém helyett horzsakövet, krétát és mészport használtak.

A test szőrtelenítése sem volt idegen. Felmelegített gyanta és viasz keverékével távolították el a szálakat.

A szemfestés technikája sem új. Az egyiptomiak csont- vagy faszénnel, esetleg fenyőkorommal rajzolták körbe szemüket, ősi kozmetikai trükk a szem nagyobbítására a szemöldök ívesre alakítása csipesszel, ami mindmáig nem ment ki a divatból. Az első rúzs festékanyagból és meleg zsiradékból készült, növényi szárba öntve, a körmök pirosítása hennával történt.

A középkori Velencében hajmosáshoz szappangyökér, bor és aromás anyagok főzetét használták, így a haj fényessé vált. Fennmaradt a hajszínezés számos receptje is, hennával, dióhéjjal, indigólevéllel festettek, timsó és fahamu vizes oldatával szőkítettek.

A XX. századig 100%-ban természetes alapanyagú volt a parfüm, kölni.

Vizsgáljuk meg a szépségápolási szokások alakulását a XX. században:

Az 1920-as években a néma filmek korában a gyenge képminőség miatt a színészek erős sminket alkalmaztak. Világos alapozót használtak, szemüket erős, sötét színekkel, leginkább feketével és vastag kontúrral emelték ki. A száj sötét és picire festett.

1920 -1930 között a természetesség kap szerepet, divatba jön a szinte fiús alkat, amelyeket a magazinok népszerűsítenek. Elisabeth Arden kifejlesztette a tápláló arckrémeket, tonikot és arclemosókat. Helena Rubenstein napvédő krémet fejleszt ki. Ez jól jött amikor Coco Chanel divatba hozta a napbarnított bőrt.

A 40-es, 50-es, 60-as években nagy hatást gyakorol a smink, hajviselet és öltözék stílusára a „mozi őrület”, a filmsztárok másolása kerül előtérbe, amely a nagy kozmetikai cégeket is arra késztette, hogy egyre többféle sminkszert készítsenek. Ez a 70-es, 80-as évekre teljesedett ki, amikor rikító színű (UV árnyalatok) és csillogó festékek kerültek a boltok polcaira.

A kozmetikai ipar a 90-es évektől napjainkig:

A 90-es években nagy kampány indul a bőrápolásért. A szappan kimegy a divatból, helyette a tusfürdők, habfürdők, a folyékony szappanok, krémes lemosók és bőrtisztítók kerülnek előtérbe. Számtalan nappali, éjszakai, szemránckrém kerül forgalomba.

Egyre több cég alakult és kezdett bőrápolásra fókuszáló termékeket gyártani, amelyek mindenki számára elérhetőek, beindult az internetes eladás is.

Nyilvánvalóvá vált, hogy a kozmetikai dömpingben nehéz egy cégnek életben maradni. Épp ezért a kezdeti cél, miszerint a bőrápolás valóban ápolás legyen háttérbe szorult és kialakult a vevőkért vívott verseny. Ennek a versenynek a szabályai sehol nem lettek rögzítve, a résztvevők többsége sajnos kizárólag arra törekszik, hogy bármi áron meggazdagodjon…

Nézzük meg hogyan tudják ezt elérni:

Mivel a vegyipari cégek fő szempontja a profitszerzés, így mind több – gyakran fölösleges – funkciót ellátó szert próbálnak ránk erőltetni; … nem kevés sikerrel… Temérdek új kemikáliát úgy vezettek be a piacra, hogy azok egészségügyi hatását nem vizsgálták ki kellőképpen, esetleges krónikus, hosszú távú hatásukat pedig lényegében semennyire. (Ennek bizonyítékait ITT olvashatod el)

A krémnél csak egy a biztos: a gyártó nyereségre törekszik. A krém hatása nehezen ellenőrizhető – a fogyasztók, de a fogyasztóvédelmi intézetek sem képesek erre. Az állagjavítók, színezékek, oldó- és emulgálószerek, tartósítószerek, vivő- és illatanyagok a tömegtermékekben elsősorban szintetikus úton előállított összetevők.
Nem elég, hogy az emberi immunrendszer nem tud mit kezdeni a több ezernyi, korábban nem létező anyaggal, egyes tudományos becslés szerint a „fejlett világ”-ban az összes megbetegedés akár 80%-áért is a vegyi anyagokat teszik felelőssé.

Az se tévesszen meg, amikor egy kozmetikumra ráírják, hogy semmilyen állatkísérletet nem végeznek vele. Ne ámítsuk magunkat azzal, hogy a kozmetikai ipar által felhasznált alapanyagokkal soha nem végeztek állatkísérletet. Ezt azért állíthatják egy termék esetében, mert már megtették előtte mások! Ez leginkább a mesterséges alapanyagokra, laboratóriumban előállított vegyületekre vonatkozik, hiszen az a cég, aki először megalkotta, abban szinte biztosak lehetünk, hogy először állatokon tesztelte!

Függőség kialakítása:

A kozmetikai ipar sosem ül tétlenül a babérjain, igyekszik egyre nagyobbra nyitni az ollót. A 25-50 közötti nők mellett ma már az idősebbeket, a fiatalabbakat, sőt az egészen kicsiket is széles termékarzenál célozza meg.

A bőséges termékdömping a szülőt és a vágyakozó gyereket is komoly kihívások elé állítja: a kencék, parfümök, körömlakkok és egyéb kozmetikumok használatát szinte az öntudatra ébredéssel egy időben teszi kötelezővé (de legalábbis elérhetővé). Az egyik gyerek sminkpalettáért toporzékol, a másik anyu katalógusából követeli a kedvenc mesefigurájával ellátott illatos kozmetikumot, a harmadik csillogó testápolóért nyöszörög. A legkülönfélébb tartósítókkal, színező- és illatanyagokkal felturbózott kis tégelyek karnyújtásnyi közelségbe kerültek.  Sőt: egy, a teljesség igényével fellépő nagynevű szállodalánc ma már gyerekkozmetikumokkal is ellátja szobáit – a kiszolgált és elégedett gyerek igazi főnyeremény. USA-ban több milliárd dolláros iparág épül a még kamaszkorba sem lépő kislányok igényeinek kiszolgálására (vagy épp befolyásolására) – kizárólag kozmetikumokból.

A cél: függővé tenni mindenkit, hiszen pl. ha már gyermekkorban elérik ezt, akkor biztosak lehetnek benne, hogy felnőtt korában sem fog lemondani a sok-sok kozmetikumról.

A legtöbb kozmetikai termék élettartama nem éri el az öt évet, és a gyártók minden évben termékeik 25%-át jelentetik meg új összetételben. Folyamatosan újítaniuk kell termékeiket ahhoz, hogy megőrizzék pozíciójukat az erősen versenyorientált piacon. Mindig új „csodaszerekkel” kell előrukkolniuk, amivel felkeltik a gyanútlan vásárlók érdeklődését.

Furcsa ellentmondás: a kozmetikai ipar a szépségünkért, a jó közérzetünkért indul harcba, ám ennek mi magunk leszünk az áldozatai!

Az óriási mértékű termelés, a nagy konkurenciaharc ugyanis feltételezi a lehető legolcsóbb alapanyagok használatát.

Ráadásul nyomonkövethetetlen, hogy amikor különböző márkákat egymással keverve használunk, milyen kölcsönhatások jönnek létre az alapanyagok között. Így előállhat az a szomorú helyzet, hogy maguk a szépészeti és higiéniai szerek okozzák azokat a rendellenességeket, melyeket majd újabb krémekkel, samponokkal, tusfürdőkkel próbálunk orvosolni.

A bőrünkkel teljesen elfeledtetjük, milyen felépítő és lebontó, milyen regeneráló folyamatokat kéne elvégeznie. Az eredmény ebben az esetben nem a még jobban ragyogó szépség, hanem az idő előtti öregedés és bőrhibák megjelenése lesz.

Gondolkozzunk el az alábbi kérdéseken:

Vajon hogy ígérhet a kozmetikai ipar egyéni ápolást tömegtársadalomban, tömeggyártással készített krémjeivel?

Szükségünk van-e annyiféle kozmetikai szerre, amennyit használunk?

Valóban a MI érdekünk, hogy számtalan vegyipari újdonságot próbáljunk ki a saját bőrünkön?

Van-e olyan kozmetikai cég, aki valóban a bőrünk egészségét és szépségét támogató termékeket készít?

A jó hír az, hogy a fent ecsetelt körülmények ellenére is találhatunk a kozmetikai piacon olyan cégeket, termékeket, melyek bőrünk védelmét szolgálja, működését támogatja. Szánjunk rá időt és energiát, hogy megtaláljuk azokat a kozmetikumokat, amik valóban tiszták, ellenőrizzük le az összetevőket alaposan.

Ha úgy érzed, hogy nem igazodsz ki a listában és nem tudod eldönteni, hogy a vegyületek mit takarnak, akkor bátran keress meg, segítek értelmezni!

Kérlek kedveld és oszd meg ha tetszett!